Az egeret (talán most vessünk rá egy pillantást), 1968 december 8-ikán fürdették meg elõször a felkelõ nap fényében - az istenek kegyelmébe ajánlva õt - alkotói, Douglas Engelbart és ismeretlen csapata, egytõl egyig a Stanfordi Kutatóintézet kutatói (Cal., Silicon Val.). Az egér tehát harminc éves. Gyermekkorát, az elsõ évtizedet, hipószagú laboratóriumokban töltötte. Közönséges földi halandók elõször Apple PC-hez kötve vásárolhatták meg, 1984-ben. Az egér ekkor érte el ivarérettségét: szaporodni kezdett. Az egértenyészet mai populációja 200-300 millióra tehetõ.  

Az egér pici és szerény. Az egér minden kompjúterek legrokonszenvesebb része: kicsi, könnyû, és gömbölyded. A gyerek is az egérrel találkozik elõször: felhúznak neki egy rajzolóprogramot, odaadják az egeret, "nesze, egér", és lehet rajzolgatni. Az egér úttörõ, de nincs piros nyakkendõje, mert szerény, és mert nyugati. Az egér a virtuális és a valóságos határán helyezkedik el. A számítógép keze, amivel kezet fogunk, hogy együtt sikerüljön, aminek sikerülni kell (vagyis nem lábpedál).  

Az egér volt az az eszköz, amelynek hatására a számítógép beköltözött az ember magánjellegû hajlékába, és kultúrájába is. Vegyük a legkézenfekvõbb esetet: a nyelvet. Dédnagyapám úgy tudta, hogy az egér az a szürke állat ami a fészerben lakik, és rájár arra a nagy olajoshordóra, ami tele van kukoricával, és néha amikor belefullad abba a rengeteg kukoricába, észrevétlenül elkeveredik, kilapátolódik, és ott marad a tyúketetõ alján, elnyûtt állapotban. Ma már egy tisztességes lexikonban benne van, hogy az egér az állat is, meg nem is. Másrészt, az egér iparmûvészeti mûfajt teremtett, az egérpadok mûfaját. Az egérpad, az a kis szönyeg, az territórium, amit az egér magáénak tekinhet. Lehet szögletes, vagy kerek. Lehet ebbõl, lehet abból. És ugye, ami a legfontosabb: az egérpadon mindenféle ábra megjeleníthetõ. Festmény, nõi/férfi test, reklám, mozgalmi jelszó, önarckép. Az egérpadokat megszállott emberek gyüjtik, és elõttük áll a fényes jövõ, amelyben majd nagy egérpad-aukciókon eshetnek egymásnak - mint késõbb kiderül - hitvány hamisítványokért.  

Az egér jövõje pedig a megdicsõülés és a múzeum. A tudósok azon dolgoznak, hogy a jövõben puszta tekintetünkkel tudjuk mozgatni a kurzort a képernyõn. Ha ez megvalósul, megszûnhet az irodabetegségek azon alfaja, amelyet az egerek okoznak. Csuklófájdalom, szalagvizenyõ, gerincvelõ-sorvadás (fõleg a bitszex hódolói közt pusztít), metszõfogak rágcsálókéhoz hasonló módosulása, sajt-addikció, és végül a halál. A szemmelverés meg csak ezután jön.  

Most pedig, hogy fejet hajtottunk a technikatörténet eme gõzmozdonyhoz hasonlítható horderejû találmánya elõtt, gondoljunk arra, hogy miután összegeztük életünk örömeit, kudarcait, és a tanulságokat, tisztítsuk meg gondosan az egerünket, a perem alatt lerakódott szennyezõdésben tenyészõ pestis, lepra, és kolera telepek elpusztítása végett. Köszönjük.