Camino Francés, Finisterre y Muxía, 43 nap, 960+140 km
2013. június 19. és július 23. között jártam végig az El Camino-t a Pireneusok lábánál fekvő franciországi
Saint Jean Pied de Porttól az Atlanti óceánig, majd még egy további egy hetet töltöttem Galíciában.
Ez idő alatt 960 km-t gyalogoltam, átlagban 10 kg körüli hátizsákkal és 140 km-t anélkül.
Több mint 3400 fényképet készítettem, ezekből 1356 szerepel az alábbi naplóbejegyzésekben.
Útközben mintegy 80 geoládát kerestem, ebből 66-ot meg is találtam, két harmadukat hátizsákkal a hátamon.
Az alábbi naplóban olvasható, hogyan is éltem meg én ezt az életre szóló élményt.
Kedd, 2013.07.30. - 42. nap: Santiago - Madrid - Budapest
5:00-kor ébresztett a mobilom, összepakoltam a hálózsákot, a pizsamaként használt alsónadrágot és pólót, a flip-flop papucsot, ettem két szendvicset és hozzá a tegnap elkészített kakaót, felkaptam a hátizsákot, és immár botok nélkül (benn vannak a zsákban) elindultam a San Lazaro buszmegállóhoz, amely közelebb van, mint a buszpályaudvar, ráadásul nem kellett keresgélni, melyik állásból indul a busz. Alig 20 perc alatt 3 euroért ki is értünk, nem tudom, hogyan csinálják a spanyolok, de a csomagfeladó pult előtt nem volt sor, alig láttam embert, csak a beszálló kapuknál gyűltünk össze annyian, hogy mégis tele lett a gép. A beszállás is gördülékenyen zajlott, 20 perccel az indulás előtt már mindenki csendben ült a helyén, és a gép -ilyen se volt még- 5 perccel a hivatalos idő előtt felszállt. Madridig 55 percig repültünk kiváló látási viszonyok között, el lehetett látni a légvonalban kb. 70 km-re lévő óceánig is, a hegyek hosszú gerincei mindenfelé teleszórva szélmalmok tucatjaival. Madrid felé félúton egyre zordabb és tagoltabb kopár hegyek sorakoztak, később kisimult, de helyenként szinte sivatagosan homokossá vált.

Madridban a csatlakozásra várva összeismerkem egy Granadában elő erdélyi hegedűtanárral és előadóval, érdekes élettörténete jelentősen lerövidítette a várakozási időt. Aztán a felszállás után sem unatkoztam, mert amint elhagytuk Spanyolországot, a Földközi tenger partja közelében repülve felismerhető volt több település, így pl. Nizza, a tengerbe épített repteréről, később kissé távolabb a Garda tó, majd az adriai oldalon a semmivel sem összetéveszthető Velence.

Bár Madridből 25 perces késéssel indultunk, olyan erős volt a hátszél, hogy Ferihegyen 15 perccel korábban száltunk le. Kellemes meglepetésként a feleségemen kívül kijött elém két jó barátom, majd este a szomszédok rendeztek az érkezésem megünneplésére egy kerti partit. Vár rám jó pár élménybeszámoló, jó lesz felidézni a sok szép és felejthetelen élményt! Kívánom mindannyiatoknak, akik figyelmetekkel megtiszteltetek, hogy egyszer Ti is járjátok be ezt az utat!
Buen Camino!
2013. augusztusa, pepe1948