Villamosmérnöki Szak
MSc Médiakommunikációs technológiák és rendszerek szakirány
1. Tantárgy neve: AKUSZTIKAI MÉRÉSEK
3. A tantárgyat előadja és tematikáját
kidolgozta:
- dr. Koller István, adjunktus, Híradástechnikai
Tanszék
- dr. Pfliegel Péter, adjunktus, Híradástechnikai
Tanszék
4. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít:
Matematika, Fizika, Hálózatok és rendszerek, Híradástechnika,
Digitális technika, Mûszaki akusztika
5. Kötelező/ajánlott előtanulmányi
rend:
Előtanulmányként nincs külön tantárgyi
előírás, elegendőek az alapképzésben
elsajátított ismeretek. Ezek közül föképpen
a matematika, fizika és a hálózatelmélet egyes
fejezetei kerülnek felhasználásra.
6. A tantárgy célkitűzése:
A tantárgy célja a hallgatók megismertetése az akusztikai mérési elvekkel, módszerekkel és
eszközökkel, egyúttal összekötő kapocs szerepét játsza a megelőző félévi
alapozó szaktárgyak és a vele párhuzamosan futó akusztikai laboratóriumi mérések között.
A tananyag egyrészt az akusztikai mérések szempontjából fontos fizikai mennyiségek és tulajdonságaik áttekintésével valamint a témakör sokszínűségét bemutató esettanulmányok ismertetésével indul.
Ezt követi az akusztikai mérőeszközök és mûszerek felépítésének, működési
elvének valamint használatának módszeres ismertetése. A harmadik részben a mûszaki- terem-, épület-, jármû- ill. elektroakusztika területein alkalmazott akusztikai
mérési elvek, szabványos mérések ill. ajánlások, leggyakoribb mérési feladatok ill.
korszerű akusztikai mérési módszerek kerülnek előadásra.
7. A tantárgy részletes tematikája:
- Mechanikai, akusztikai és specifikus impedancia.
- Hullámjelenségek gázokban, a hang terjedési
sebessége, levegő sûrûsége és ezek
változása a környezeti tényezők függvényében.
- Hangnyomás, részecskesebesség, intenzitás,
akusztikai teljesítmény.
- Egyenlő hangosság görbéi, phon, son. Oktáv-
és harmadoktávsávok. Mérési alapösszeállítások.
- Rezgés megjelenítése az idő- és
frekvenciatartományban, animálás és móduselemzés.
Veszteségek figyelembevétele. Sorozatmérések
kiértékelése.
B. Eszközök
- Villamos jelforrások:analóg és digitális
hanggenerátorok. Frekvenciaszintézis, sávátfogás,
jeltisztaság, amplitúdó- és frekvenciastabilitás.
Fehér- és rózsaszínzaj előállítása.
- Akusztikai jelforrások: szabványos referencia
hangforrás, hangteljesítmény forrás, mûszáj.
- Mechanikai rezgéskeltők: rezgőasztal, shaker,
ütőkalapács, lépészajgenerátor.
- Villamos jelvevők: Valósidejû frekvenciaanalizátorok.
Jelkondicionáló erősítők. Szintíró.
- Akusztikai jelvevők: Mérőmikrofonok, szabadtéri
és nyomáskarakterisztikák. érzékenység,
frekvenciamenet, iránykarakterisztika, torzítás. Mikrofonok
hitelesítése, pisztonfon, hangnyomásszint kalibrátor,
elektrosztatikus gerjesztő, összehasonlító és
reciprocitás elven történő hitelesítés.
Kondenzátor mikrofon zaja, kiszajú mikrofonok. Igen kis alsó
határfrekvenciájú mikrofonok, vivőfrekvenciás
mikrofon. Kondenzátor mikrofon mint hangforrás. Hangnyomásmérés
kis üregekben, szondamikrofonok. Kétmikrofonos intenzitásmérő
fej. Mûfül. Hangszintmérők, súlyozó
szûrők. állóhullámarány-mérő
készülék.
- Mechanikai jelvevők: gyorsulás- és erőérzékelő
cellák, mechanikai impedanciamérő fej. Rezgésérzékelő
hitelesítők. Lézeres sebességmérő,
mágneses és kapacitív rezgésmérők.
- Segédeszközök: Mikrofon-forgató állvány,
forgóasztal. Stroboszkóp.
C. Mérési területek
- Hangintenzitás és részecskesebesség mérése.
Hangteljesítmény mérése: melléhelyezéses
és helyettesítéses módszer.
- Hangsugárzók amplitudó- és fáziskarakterisztikájának,
impulzusválaszának mérése. Impulzusválasz
mérése maximálisan hosszú sorozatokkal. érzékenység,
névleges és zenei teljesítmény, bemeneti impedancia,
valamint harmonikus torzítás. Energia-idő görbe,
burst válasz, halmozott lecsengési spektrum, Wigner-eloszlás.
- Távbeszélő készülékek elektroakusztikai
jellemzőinek szubjektív és objektív mérése.
Terem- és épületakusztikai mérések: utánzengési
idő, hangelnyelés, hanggátállás, hangeloszlás
mérése. Visszhangmentes és zengő mérőszoba.
Zajdózis, ekvivalens zajszint mérése. Gépek,
alkatrészek diagnosztikai vizsgálata. Közlekedési
jármûzaj mérése.
8. A tantárgy oktatásának módja: előadások,
esetenként rövid gyakorlati bemutatókkal kisérve
9. Követelmények
a) a szorgalmi időszakban: aláírás megszerzése
a hallgatók két, egyenként 45 perces zárthelyit írnak. A zárthelyik pótlására a szorgalmi időszakban nincs lehetőség. Vizsgára bocsátható az a hallgató, aki mindkét zárthelyit megírta, és azok átlaga legalább elégséges.
b) a vizsgaidőszakban:
A vizsga írásbeli, 90 perces. A vizsgázók 2-2 kérdést kapnak a két előadó előadásainak és gyakorlatainak anyagából. A vizsgaosztályzatot az egyes válaszokra adott pontok összege szabja meg. Egyetlen kérdésre adott elégtelen válasz azonban a elégtelen vizsgaosztályzatot eredményez! Kétes eredmény esetén a vizsgáztató szóbeli javítási lehetőséget ajánlhat fel.
A félévi érdemjegyet 60%-ban a vizsgaosztályzat, 40%-ban a zárthelyik átlaga szabja meg.
c) elővizsga: van, ekkor pótolható a félévközi követelmény is. Az így szerzett vizsgaosztályzat zárthelyi osztályzatnak számít. Az aláírás legalább elégséges osztályzat ellenében szerezhető meg.
10. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom:
Kiadott sokszorosított adatlapok, segédletek