Jára da Cimrmann

Aki kíváncsiságból ráklikkelt a cseh zászlóra, és ott is megnézte a "Cimrmann" pont alattiakat, annak feltûnhetett, hogy az ottani leírás eltér az itt következô ismertetéstôl. Ennek oka az, hogy a cseh olvasók behatóan ismerik a témát, ezért számukra egy igen szûk területet érintô kutatási eredményrôl számoltam be, a magyar olvasókkal pedig ezúton szeretném megosztani egy egész népet megörvendeztetô felfedezés örömét.

Hát igen, a csehek tudják, de másnak nem egyszerû elmagyarázni, kicsoda is volt Jára da Cimrmann. Kezdetben még a létezését is sokan kétségbe vonták. Szerencsére számos bizonyító erejû dokumentum maradt hátra, az alábbiakban ezek közül adom közre a legfontosabbakat.

Az elsô konkrét leletre Dr. Sverák (az Oscar díjas "Kolja" fôszereplôje) és Dr. Smoljak bukkantak, amikor 1966-ban Liptákovban (ne keresd, nem létezik) megtalálták "a ládát". Ettôl kezdve az események felgyorsultak, és hamarosan napvilágra kerültek és rohamosan ismertté váltak a nagy cseh géniusz, politikus, zeneszerzô, sportoló, rím- és kôfaragó, világmegváltó, stb., stb. (a lista gyakorlatilag befejezhetetlen) gondolatai, találmányai és tettei. Ezek közül példaszerûen csak néhányat megemlítve:

Egyes filozófiai kérdésekben Cimrmann éles vitákat folytatott F.C. Bohlen svájci gyógyszerésszel. Bohlent a szakma a minôsíthetetlenül trágár beszédmodora miatt a vulgáris materialisták közé sorolta. Kettejük nézetének kibékíthetetlenségét mutatja a megismerés folyamatának általános leírására bevezetett modelljeik egybevetése:

		Bohlen szerint:			Cimrmann szerint:

1. lépésben adott a valóság ismert a tévhit
2. lépésben pontosítjuk a valóságot cáfoljuk a tévhitet
3. lépésben MINDENT tudunk nem tudunk SEMMIT


Költôként Cimrmann a tökéletes rím mellett szállt síkra. Véleménye szerint csakis a sorvégi szó megismétlése eredményezheti a tökéletes összecsengést. Ennek megfelôen a "Nemzeti dal"-t Cimrmann a következôképpen fordította volna le csehre (ezt hála a jó égnek nem tette meg):

Talpra Magyar,
hí a Magyar,
itt az idô,
jó az idô!

Rabok legyünk,
vagy ne legyünk,
ez a kérdés?
ez nem kérdés!

stb.


Kevés olyan dolog van a világon, amiben ott nem rejtôzködne Jára da Cimrmann keze -ill. esze- nyoma. Az pl. szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy a C-nyelvet miért nevezik C-nek, de hogy a szerzôi jogvédelem jele is Cimrmann nevének kezdôbetûjére utal, azt ma már kevesen tudják.

Az Internet terjedésével a Cimrmann ügy mondhatni kicsúszott az ôt világra hozó Sverák/Smoljak páros kezébôl. A kezdetben kizárólag cseh nyelvû publikációkat hamarosan követték idegennyelvû, (elsôsorban angol) hozzájárulások, most pedig íme: itt az elsô magyar is!

A Cimrmann-kutatók legnagyobb sajnálatára a mai napig nincs meg a mester hiteles képmása. A cseh olvasóknak szóló beszámolóm éppen az ezzel kapcsolatos, többéves levéltári kutatómunka során tett felfedezésemet ismerteti, amely szerint Cimrmann egy ideig a Rákoshegyi önkéntes Tûzoltó Testületnél is szolgált. A kép elôterében látható készüléket maga Cimrmann tervezte, eredetileg C-nyelvû forrásprogramok fordításainak sûrítésére használták. Cimrmann ezt a késôbbiekben egy speciális légkompresszorrá fejlesztette tovább, amelyet a tûz szítására és ezzel az égési folyamat gyorsítására használtak olyan esetekben, amikor már úgysem lehetett mit megmenteni...

Hogy a képen hol található a mester? Hát ezzel kapcsolatban csak találgatásokba lehet bocsátkozni. Biztos hogy nem az egyike az elôtérben fetrengô két fiatalembernek, mert egy ilyen szerény embernek, mint ô volt nem jutott volna észébe -ráadásul külföldi létére- ennyire elôretolakodni.

Az is biztos, hogy a kitüntetéssel ékesítettek körében keresendô, mivel ekkortájt már nem egy porigégett pajta tanusította készüléke hatékonyságát. Kizárható a kép közepén látható Chaplin-bajuszkás egyén is, mivel a legújabb kutatások (prof. Atkinson, USA) arra utalnak, hogy a mester mosolya inkább Mona Lisáéhoz volt hasonlítható. Az sem kizárt, hogy a kép készítése idején Cimrmann éppen szabadnapos volt vagy éppen valahol tüzet oltott...


Vissza