Tarcal  |  Tarcal(vendégváró)  | Tarcal(wikipédia)  |  Tarcal.lap.hu  |  Borút   |  Tokaj Renaissance  |  Tokaji bor.lap.hu  |  Zemplén.index.hu


Tarcal

Turzul vezérTarcal  a Zempléni hegység legdélibb peremén fekvõ honfoglalás kori település. Árpád ajándékozta Turzul vezérnek a birtokot, lovasversenyben elért gyõzelméért. A vezér vélt sírját 1894-ben tárták fel; a leleteket a Nemzeti Múzeum őrzi.

Kálmán király 1100 táján, a tarcali országgyûlésen vizsgálta felül és erõsítette meg Szent István törvényeit . Többek között, eltörölte a boszorkánypereket (... boszorkányok pedig nincsenek, róluk tehát szó ne essék).

A falu első hiteles említése egy 1278-ban kelt oklevél, melyet IV. (Kun) László készíttetett, s benne fiának, Tamás comesnek adományozta Luch (Tiszalúc) és Torchol (Tarcal) nevű földjeit. A legnagyobb becsben tartott dokumentum egy 1517-ben íródott urbarium, melyben már mezővárosként (oppidum Tharczal) szerepel a falu. 1562-ben a mind jobban megerősödő református egyház zsinatot tartott a városban, melynek eredménye az ún. tarcal-tordai hitvallás lett.

Zombori Haynos Péter tarcali főbiró s Babocsay Izsák jegyző reánk maradt följegyzéseiből tudjuk, hogy privilégiumos szabadságát, ebben a «pallosjog» gyakorlását, 1613-ban II. Mátyás helyben hagyta és megerősítette.

A Rákóczi-szabadságharc előzményeként kitört felkelés Tarcalról indult el. A község építészeti emlékei nagyrészt a Rákóczi családhoz, majd a birtokok elkobzása után a Korona-uradalomhoz fûzõdnek. 

Hangulatos mezõvárosi jellegével, csodálatos geológiai képzõdményeivel, a természetvédelmi területen fellelhetõ növény- és állat ritkaságaival, téli és nyári sportolási, turisztikai adottságaival feltétlenül érdemes arra, hogy hozzátartozóival, barátaival felkeresse.

Kopasz A világhírû Tokaj-hegyaljai borvidék talán legkiválóbb szõlõ- és bortermelõ helye. Már a honfoglaláskor ideérkezõ õseink is találtak szõlõt Tarcalon. Az elsõ írásos feljegyzések 1072- bõl származnak a szõlõmûvelésrõl és borkészítésrõl. A szõlõ- és borkultúra virágkorát a XVI. században élte.
A legenda szerint az első aszút Szepsy-Lackó Máté udvari pap ajándékozta Lóránffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak 1650. húsvétjára. Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, s valószínûleg már sokkal hamarabb készítettek aszúbort Hegyalján. Az aszú első említése Szikszai Fabricius Balázs latin - magyar szótárában (Nomenclatura seu Dictionarium Latino - Ungaricum, 1590) fordul elő: " Vinum passum - aszszu szőlő bor".
Az aszúképzõdés fontos elõfeltétele a késõi szüret. Az 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet, majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Errõl régi szólások is tanúskodnak:

"Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. "
"Rég felírta Noé a Tokajhegy ormára, Hegyaljai kapás, várj Simon-Júdásra ! "

Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, sõt 1655-ben az országgyûlés is foglalkozott az aszúborral. Ez is mutatja az aszúbor elõállításának gazdasági súlyát.
Vinum Passum Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX. század elején érte el a csúcspontját. Szakírók százai foglalkoztak az aszúval, sokáig aranyat véltek benne felfedezni. Sikerét fokozta az orvosi körökben elterjedt nézet, miszerint mértéktartó fogyasztása gyógyító, regeneráló hatású, így 'Vinum Tokajense Passum ' néven az 1800-as évek végén a magyar gyógyszerkönyvekben is szerepel.
Akkoriban szinte valamennyi jelesebb borvidékünkön megpróbálkoztak aszú készítésével, de ezeket a tokaji kiszorította a piacról. A legfontosabb vásárlók a lengyelek és az oroszok voltak. Péter cár és Katalin cárnõ olyan fontosnak találta az aszú ellátásuk biztosítását, hogy Tokajban egy különítményt állomásoztattak, ami a felvásárlásra és szállítmány biztonságára is felügyelt. Meg kell említeni a már ekkor jelenlévő és a fokozódó borkereslettel együtt elterjedő, a magyar bor hírnevét rontó borhamisítást, amit eleinte főként a tokaji borokkal foglalkozó kereskedők alkalmaztak. Emiatt az udvari kamara az 1700-as évek elején korlátozza a görög, rác és zsidó kereskedők tevékenységét. 1723-ban pedig már törvényt hoztak a borhamisítás ellen.

Ebben az idõszakban Tarcal meghatározó szerepet töltött be a borvidék szakmai és gazdasági életében, mivel itt mûködött a királyi b irtokközpont és a Vincellérképzõ Iskola ( 1873-tól 1953-ig ). Ezen a helyen tevékenykedett a Tokaj Kereskedõház Rt. kutató és oktatóbázisa.

A tradicionális szõlõfajták, a furmint, a hárslevelû és sárga muskotály - melyek mindegyike jól aszúsodik - kiváló faj borok, különleges minõségû szamorodni és a 3-6 puttonyos aszúbor készítésére alkalmasak. Ezek a borok tölgyfahordókban, nemespenésszel borított pincékben érlelõdnek, ahol szíves vendéglátásban részesülnek az idelátogatók.
A település 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett. Tokaj-Hegyalja az egyetlen olyan magyarországi borvidék, ahol földrajzi eredetjelöléssel bíró bor terem.

Zemplen Tarcal Tarcal Kopasz hegy Tarcal Tarcal látképe
Térkép: http://www.terkepcentrum.hu/ : Tarcal 

Forrás: Kincskeresõ-Barangoló

Nevezetességek :  r. k. templom, barokk, épült 1615-ben ; mûemlék jellegû ref. templom, épült 1777-1797; Királyudvar (Nagy Curia) XVII. sz. ; Rákóczi-borház (ebből az épületből nyílik a Rákóczi-pince, Könyves Kálmán u. 52.), 1775-ben épült barokk stílusú, mûemlék; Hõsök szobra, Füredy Richárd szobrászmûvész alkotása ; copf stílusban épült zsinagóga (Tarcali Galéria);  Sebeõ-féle kúria (jelenleg túristaszálló: "Bakancsos túristaház" , Fõ u. 71.), neobarokk stílusú mûemlék jellegû épület;
Turzul-emlékmû a tarcali hegyen ; tavas kõbánya: kirándulóhely ; Tarcal aréna (vagy - az ókori színházakhoz hasonló kialakítása miatt - Amfiteátrum) ; Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet része ;
Királyi-kastély (Tarcal Miskolc felõli peremterületén), mûemlék jellegû épület, gondozott parkja arborétum jellegû; a Terézia-kápolna 1750-ben épült, ellipszis alakú, gömbsüveg boltozatú mûemlék épület (a Grassalkovich-család építtette Drese Gottfried mesterrel a Henye tetejére, Mária Terézia adományaiért hálából; később Szent Teréz tiszteletére szentelték) ;
Tarcali Napok - július utolsó hétvégéjén ; Teréz napi búcsú és mustfesztivál - október utolsó szombatján.
 
Forrás: Hungaro Guide

Tarcal

    Tarcal  | Tarcal(vendégváró)  |   Tarcal(wikipédia)   | Tarcal.lap.hu  |  Borút   |  Tokaj Renaissance  |   Tokaji bor.lap.hu   |  Zemplén.index.hu