Interkozmosz-15

"1976. június 19-én pályára állították az Interkozmosz-15 (IK-15, AUOSZ-T-IK ) technológiai mesterséges holdat. A szputnyik közel kör alakú, kb. 500 km magasságú, 74 fok hajlásszögű pályán kering. Az IK-15 a szocialista országok közös programjának egy új nemzedékét képviseli. Az új sorozat szakmai elnevezése AUOSz (Automatikus Univerzális Orbitális SZputnyik). Ez a repülés egyben az AUOSz sorozat műszaki főpróbája. Az IK-15 fedélzetén a szocialista országok kutatói által megalkotott új, egységes telemetriai rendszer elemeit helyezték el. A magyar szakemberek - a Budapesti Mûszaki Egyetem kutatómérnökei - egy analóg/digitális átalakító és egy feszültség stabilizáló egységgel vesznek részt a kísérletben."
Élet és Tudomány, XXXI. évf., 33. sz, 1976. VIII. 13 (1545. old.)

"... a magyar mérnökök már a javaslat kidolgozási fázisától kezdve, részt vettek az Interkozmosz műholdak számára kifejlesztett Egységes Telemetrikus Rendszer (ETMSZ) elkészítésében. A tervek elkészülte után a magyar fél az ETMSZ egyes tápegységei és analóg digitál átalakítói elkészítését vállalta. A rendszer sikeresen vizsgázott az ETMSZ technológiai vizsgálata céljából felbocsátott Interkozmosz-15 műhold (1976) fedélzetén és sikeresen működik az Interkozmosz-18 (1978) és Interkozmosz-19 (1979) kutató holdon is."
Haditechnikai Szemle, XIV. évf., 1980. július - szeptember (6. old.)

"1979. november 1-én állították 467 - 523 km magasságú és 74 fok hajlású pályára a szocialista országok (Csehszlovákia, Magyarország, NDK, Románia Szovjetúnió) következő kutató holdját az Interkozmosz-20-at (ábra). Feladata az óceánok kutatása, valamint szárazföldi és tengeri kísérleti állomások mérési adatainak automatikus összegyűjtése."
Élet és Tudomány, XXXV. évf., 4. sz., 1980. I. 25 (119-120. old)
A kép hasonló az IK-15 elõkészítéséhez.

"Kedden a Szovjetúnióból Föld körüli pályára bocsátották az Interkozmosz-16 mesterséges holdat. Képünkön: NDK-beli, csehszlovák és svéd szakértők figyelik a felbocsátást."
Népszabadság, 1976 . augusztus 1., vasárnap (7. old.)

A kép hasonló az IK-15 fellövés előtti előkészítéséhez. (Ez nem a felbocsátás!)

"Nyilatkozat az Interkozmosz-15-rõl. Az Interkozmosz-15 jelzésű mesterséges hold, amelyet szombaton juttattak Föld körüli pályára, folytatja a szocialista országok tudósai közös erőfeszítéseivel megvalósuló űrkutatásokat - jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Kovtunyenko professzor, az Interkozmosz-program egyik irányítója. A szputnyik útja kísérleti jellegű: a tudósok olyan berendezéseket próbálnak ki, amelyek jóval nagyobb lehetőségeket adnak a komplex tudományos kísérletek világűrbeli végrehajtásához - közölte a professzor.
A mesterséges holdakról érkezõ adatokat korábban csak szovjet földi állomások vették, most lehetőség nyílik rá, hogy az információkat más országok állomásai is megkaphassák és feldolgozhassák. Az egységes telemetrikus rendszerhez szükséges berendezéseket Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetúnió és Csehszlovákia tudományos központjaiban készítették."
Esti Hírlap, 1976. június 21., hétfõ

"Interkozmosz-15 jelzésû mesterséges holdat bocsátottak Föld körüli pályára a Szovjetúnióban. A műhold fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek; a repülési programmal összhangban adatokat továbbítanak róla többek közt magyarországi vevõállomásokra is."
Népszabadság, 1976. június 22., kedd

"Magyar űrhajósok... Az AUOS-típus első gyakorlati világűrkísérlete 1976-ban már megtörtént. A repülőtest jelzése Interkozmosz-15. Feladata volt: kutatásokat végezzen a föld körüli pályán, 487, illetve 521 kilométer magasságban. A közvetítő technikai berendezések tervezését és kivitelezését négy szocialista állam - Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság, Szovjetúnió és Magyarország - szakemberei végezték."
Esti Hírlap, 1977. április 14., csütörtök

"Az ember és a kozmosz... Műszereknél és elektronikáknál maradva még: említésre méltó az a Budapesti Mûszaki Egyetemen készült tápegység és átalakító, amelyet az 1976-os Interkozmosz-15 és a már említett Interkozmosz - 17 felszerelésébe építettek be."
Népszabadság, 1978. április 13., péntek

"Az automatikus műholdaktól az űrhajókig... Az Interkozmosz keretében folyó együttműködés sikeresen fejlődik, mind tökéletesebbek az űrkutatáshoz használt készülékek. Az automatikus univerzális orbitális űrállomásoknak nevezett új Interkozmosz-család tagjai több műszert vihetnek magukkal, és bonyolultabb kísérletek elvégzésére is képesek.
Az első ilyan műhold - az Interkozmosz-15 - fedélzetén sikeresen próbálták ki az Intekozmosz - programban részt vevõ országok területén a mûholdakról érkezõ információ közvetlen vételét lehetővé tevő telemetrikus rendszert. Ennek kidolgozásában és elkészítésében magyar, NDK-beli, lengyel, szovjet és csehszlovák kutatók vettek részt. Az analóg digitális átalakítót és a feszültségstabilizáló blokkot például Magyarországon készítették."
Népszabadság, 1979. április 12., csütörtök

"Jól vizsgáznak a magyar műszerek... Ugyanakkor a tanszék kifejlesztette 1976-ra a rendszerhez szükséges további egységet - tudományos nevén analóg digitális konvertert - , amely a folyamatos jeleket már impulzus-csoportokká alakítja és csaknem torzítás és egyéb zavar nélkül tudja a földi fogadóállomásra eljuttatni rádióhullámokkal. E nagy munkában többek között dr. Pápay Zsoltnak volt kiemelkedõ érdeme."
Magyar Nemzet, 1979. május 26., szombat

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/631.html
A BME mérnökei tápegységekkel és AD-konverterekkel részt vettek az IK-műholdak egységes telemetria-rendszerének kifejlesztésében (IK–15, 1976; IK–17, 1977 ; IK–18, 1978; IK–19, 1979).

"Határ a csillagos ég... Később már komolyabb űreszközökhöz is készültek alegységek, az akkoriban kuriózumnak számító (ma már mindenki által ismert) létrahálózatos analóg-digitális átalakító (ADC) is megépült, majd jöttek az egyre bonyolultabb fedélzeti számítógépek."
Impulzus, 2009. március (XXXVI./6.)

"Tűzesetek titkai. A titkolódzás évtizedei után a Szovjetúnió megnyitotta pleszecki űrközpontját a külföldi újságírók elõtt, amelynek létezését is csak öt évvel ezelõt t ismerte el. Egyben felfedte az űrkutatás történetének egyik legsúlyosabb katasztrófáját: 1980-ban 50 személy vesztette életét, amikor a földön felrobbant egy hordozórakéta.
Moszkvában dolgozó nyugati tudósítók a mindeddig titkosan kezelt pleszecki ûrközpontban szemtanúi lehettek annak, hogy egy Szojuz hordozórakétával egy Molnyija típusú távközlési műholdat állítottak föld körüli pályára."
Mai Nap, 1989. szeptember 28., csütörtök
Az IK-15 műhold a pleszecki ûrközpontból állt pályára.