Felhőfénykép (1966)

Felhőfénykép

Az ESSA - II meteorológiai mesterséges hold egyik felvétele,
amely 1600x1600 kilométeres területet fog át.
(1966. június 25.  8ó55p átvonulás)
A kép alsó szegélyén Afrika Földközi tengeri partja,
középen az olasz "csizma", jobbra a Balkán, balra az Ibériai-félsziget látható.
Ahol süt a nap, ott sötétebb a képmező, a fehér foltok nagy kiterjedésű felhők.
Magyarországot és Nyugat-Európát sűrű felhőzet borítja.

"Holdkövetők. Űrkutató magyar egyetemisták, ifjú mérnökök.
A Magyar Távirati Iroda székházának egyik géptermében az elmult napokban feszült figyelemmel hajoltak az egyik telefoto-berendezés fölé. A feszült érdeklődés indokolt volt, hiszen ezuttal nem valamelyik távoli város hírügynökségének adását vették, hanem a világűrből érkezett a kép.
HoldkövetőkNéhány kilométerrel távolabb, a Rózsadomb tetején, a Budapesti Műszaki Egyetem rakétatechnikai tudományos diákkörének mesterséges holdkövető állomásán ugyancsak nagy volt az izgalom. A vevőberendezés, a műszerek kifogástalanul működtek, a négyelemes helix-antenna lassan követte az ezer kilométer magasságban átvonuló ESSA - II meteorológiai mesterséges holdat. A vett jelet az MTI géptermébe továbbították, ahol telefoto vevőberendezéssel rögzítették az ezer kilométer magasságban készült felvételeket.
A rakétatechnikai tudományos diákkör 25 tagja - fiatal mérnökök, mûegyetemi hallgatók - ûrkutatási kérdésekkel, s ennek keretében mesterséges hold követéssel foglalkoznak. Nemrégiben elkészült állomásukon, amelynek felszerelését részben maguk készítették, részben pedig az egyetem bocsátotta rendelkezésükre, az ionoszféra tanulmányozásán kívül rendszeren veszik majd a meteorológiai mesterséges holdak képadásait is. Tudományos eredményeiket folyamatosan közzéteszik majd a szaklapokban.
Huszonöt fiatal szabad idejében az eget fürkészi, a magaslégkör titkait kutatja a Rózsadomb tetején."
Magyar Ifjúság, X. évf., 26. sz., 1966. július 2 (Ára: 1 Ft)

helixhelix

   A négyelemes helix-antenna a meteorológiai mesterséges holdakat követi
[a Rózsadonmb tetején].  Itt az egyetem kertjében áll.
Elkészítése a rakétatechnikai tudományos diákkör tagjainak csaknem fél éves munkájába került.


"Magyar fiatalok sikeresen veszik a mesterséges holdak TV-képeit.
A Budapesti Műszaki Egyetem rakétatechnikai tudományos diákköre sikeres kísérleteket folytat azoknak a tv-képeknek a vételével, amelyeket a meteorológiai mesterséges holdak immár rendszeresen készítenek a Földünk körül gomolygó felhőtömegekről. Megtervezték, megépítették és a Távközlési Kutató Intézet területén felállították új, irányítható antennájukat. A különleges, négykarú gyertyatartóra emlékeztetõ antennával "megcélozzák" a látóhatár szélére menetrendszerû pontossággal érkező mesterséges holdat és végigkísérik pályáján, amíg a horizont másik oldalán eltűnik. Ezen az útszakaszon ezek a holdak általában három felvételt készítenek és továbbítanak a Földre. Minden egyes felvételük 1600x1600 kilométeres területet, illetve a felette elhelyezkedõ felhőket mutatja. Ezekbõl a televíziós képekbõl egész tekintályes gyűjteménye van már a diákkörnek."
Népszava, 1966. június 24., péntek

  helixRádiótechnika, XVI. évf., 6.sz., 1966. június (Ára: 4.80 Ft)
"Címképünk: a Budapesti Műszaki Egyetem Rakétatechnikai Tudományos Diákköre által készített 4 elemes helix antennát ábrázolja. Ezt az antennát a diákkör tagjai műhold-megfigyelések céljából készítették.
Nyeresége 18 dB körül van és külön tranzisztoros antennaerősítőt alkalmaznak hozzá.
Sávszélessége alkalmassá teszi a 110-190 MHz közötti frekvenciák vételére.
Táplálása 150 ohmos koaxiális kábellel történik." halix

 

"Rakétások, űrkutatók között.
Verőfényes őszi vasárnap reggel köszönt ránk, amikor elindultunk, hogy meglátogassuk a Budapesti Műszaki Egyetem Űrkutatási Csoportját. A rózsadombi állomáshelyhez közeledve már messziről látszott a négy elemes Helix antenna ...."
Rádiótechnika, 1967/12/1

***

Az 1960-as években a műholdmegfigyelés, a felsőlégkör, valamint az ionoszféra szerkezetének vizsgálata tudományos kutatási téma lett, amelyet az MTA Csillagászati Bizottságának 1962-ben megalakult albizottsága koordinált. A rádiós műholdmegfigyelések terén elsősorban Bechtold Béla, Beöthy Mihály, Drahos Dezső, Ferencz Csaba, Gschwindt András, Horváth Ferenc, Major László, Pap László, Pápay Zsolt, Tarcsai György, Tarkovics Sándor kutatói tevékenysége említésre méltó.
A BME-n egyetemi hallgatók Ferencz Csaba irányításával 1961-ben megalapították az első űrkutatási csoportot (Rakétatechnikai TDK néven), amely részt vett a műholdak rádiókövetésében, űreszközök elektronikájának és mechanikájának tervezésében, rakétakísérletekben, a telemetriai adatok regisztrálásában.
A csoport egy saját tervezésű rádiós megfigyelőállomást hozott létre a Hármashatár-hegyen; 1965. március 20-án itt hajtották végre az első hazai tudományos célú, rádiós műholdkövetést.
Ugyancsak saját fejlesztésű berendezéssel Ferencz Csaba és csoportja 1966-ban Közép-Európában elsőként vette meteorológiai holdak APT-képeit. A meteorológiai műholdak felhőképeinek vétele és feldolgozása a hazai műholdas meteorológia kialakulásának kezdete.
http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/630.html

a jövő mérnöke"Tizennégy éjszaka a Hármashatárhegyen.
Egy tízsoros hír szólt arról az izgalmas 'akcióról', amiről a következőkben szeretnék szólni. A rakéta tudományos diákkör két héten keresztül  rendszeres megfigyeléseket végzett az Oscar3 amatőr mesterséges holddal ...."
A Jövő Mérnöke, XII. évf., 15.sz., 1965. április 24.

"Diáktudósok: rakéta a jégverés ellen és az OSCAR III.
A programban, amelyben az előadókat és munkájuk címét találjuk, Gschwindt András és Major László neve alatt szerepel az első díjas dolgozat: "Az OSCAR III mesterséges holddal végzett megfigyelési kísérletek". A kérdésre mégis négyen válaszolnak. Ferencz Csaba és Pápay Zsolt legalább olyan mértékben vette ki részét a munkából, mint a megjelölt két szerző. Hogy az ő nevük miért nem szerepel? Egyszerűen kiöregedtek. Amikor a munkát elkezdték, még ők is egyetemisták voltak, s nem volt szívük később sem otthagyni a tudományos diákkört.
A "négyes" - rakétatechnikával foglalkozik a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tudományos diákkör (TDK), amelyben kutatómukát végeznek, abban különbözik a többitől, hogy teljesen heterogén. Tagjai  között van vegyész-, gépész-, villamosmérnök. Az űrkutatással foglalkoznak, igyekeznek követni a külföldi eredményeket, és igyekeznek szerény körülményeikhez képest belekapcsolódni  a nemzetközi munkába. A TDK 1961-ben alakult néhány taggal. Az alapító tagok között volt: Gschwindt András, Major László, Ferencz Csaba, és Pápay Zsolt is.

Magyar IfjúságKutatásban már komoly eredményt is tudnak felmutatni. Készítettek egy jégveréselhárító rakétát, amely alig fél méter magas, arasznyi átmérőjű. A szerkezet feladata, hogy viharfelhőbe fellőve, vegyi anyagot szór szét, s ezáltal nem jég, hanem eső alakjában jut a csapadék a földre.
"Nagy" eredményük, amire a legbüszkébbek, s amiről a dolgozat szól: bekapcsolódtak a mesterséges holdak rádiós megfigyelésébe. Magyarországon eddig csak optikai megfigyelés történt. A megfigyelésre legalkalmasabbnak az amerikai amatőrök által készített mesterséges hold, az OSCAR III látszott. Az amerikaiak előre értesítették az amatőröket a felbocsátásról. Megküldték, hogy milyen hullámsávon, milyen módszerekkel lehet kiolvasni a műhold állapotára vonatkozó adatokat.

A TDK tagjai késve értesültek az eseményről. A legrövidebb időn belül kellett összeállítani a szükséges mérőberendezéseket. Délelőtt a műszerekkle foglalkoztak, délután az antennával. Az előbbieket az egyetemtől, az utóbbit [a Yagi antennát] pedig a MHS Központi Rádiós Klubjától kapták. Ezután a város elektromos zavaraitól mentes helyet kellett keresniük. Így ütöttek tanyát a Hármashatárhegyen. És következett a nagy munka: a megfigyelés. Két hétig ültek felváltva a műszrek mellett, éjjel és nappal."
Magyar Ifjúság,  1965. szeptember 18.

"OSCAR rádióamatőr-holdak.
Az elnevezés nem az Oszkár keresztnévből származik, hanem betűszó: öt angol szónak a kezdőbetűjéből alkották, amelyek magyarul azt jelentik: amatőr rádióberendezést hordozó keringő mesterséges hold (Orbiting Satellite Carrying Amatteur Radio).
A világ rádióamatőrjeit a felbocsátásról előre tájékoztatták, és így sikerült elérni, hogy már a második és harmadik föld körüli keringés folyamán is sok rádióamatőr fel tudta venni a mesterséges hold adatait.
A többi között nálunk is megszervezték az Oscar-3 megfigyelését a Budapesti Műszaki Egyetem Rakétatechnikai Tudományos Diákkörének tagjai.
Élet és Tudomány, XXI. évf. 1966. márc.18 (524. old.)

"A diákkörben a kutató rakétákat tanulmányozták, körbejártak néhány űrkutatási témát, vizsgálva azok gyakorlati hasznosíthatóságát, gazdaságosságát. Két-három éves tájékozódó tanulmányi idő után programrevíziót csináltak. Komolyan kezdtek foglalkozni a műhold-megfigyelésekkel. 1965 márciusában az Oscar 3 nyomon követésével kezdték meg a hazai műhold-megfigyelési kísérleteket.
Állomást létesítettek a meteorológiai műholdak felhőfényképei vételére. 1966. június 18-án először vettek át világszínvonalat elérõ képet meteorológiai műholdról. A 1600-szor 1600 kilométeres képrendszer a meteorológiai gyakorlatban jól alkalmazható. A Meteorológiai Intézet 1967 második fele óta használja ezt a rendszert."
Salamon Pál: Törvényes keretek és életünk törvényei. Valóság, XII. évf., 9. sz. (61-72), 1969 (Ára: 8 Ft)