Az IoT-eszközök száma gyorsan növekszik, és ezek közül sok olyan helyen működik, ahol a földi mobilhálózat nem minden esetben elérhető. Ilyen például a mezőgazdasági szenzorhálózat, a távoli környezeti monitoring vagy a logisztikai nyomkövetés. A feladat célja annak megértése, hogyan működhetnek az alacsony energiaigényű IoT-eszközök műholdas vagy hibrid hálózati környezetben. A hallgatók azt vizsgálják, hogy milyen technikai kihívások jelentkeznek akkor, ha kis méretű, ritkán kommunikáló eszközöket kell megbízhatóan összekapcsolni nagy lefedettségű hálózattal.

A feladat során a hallgatóknak egy egyszerűsített IoT-kommunikációs modellt kell készíteniük, amelyben az eszközök eltérő üzenetküldési gyakorisággal és energiafelhasználással működnek. A vizsgálat középpontjában az áll, hogy milyen hatása van a kommunikációs ciklusnak, az üzenetméretnek és a késleltetésnek az eszközök működésére. A prokekt során az is elemezhető, hogyan változik a rendszer teljesítménye, ha a kommunikáció részben földi, részben műholdas úton történik. A féléves munka eredményeképpen el kell készíteni egy működő modellt, melynek demonstrálni kell a működését különböző felhasználási esetek figyelmbevételével. A feladat segít megérteni az IoT-rendszerek hálózati sajátosságait, valamint azt, hogy az energiahatékonyság és a kapcsolati megbízhatóság egyszerre milyen fontos tervezési szempont.